Cicafagyi

Szép.Van velünk fa is itt oldalt,mint teccik látni.Fölül meg Isten harap az égbe.Ezt nem teccik látni.De mert ülni jó a fák alatt.

06.15

Utazz te, ha magadénak akarod mondani e tájat. Hogy egy hónap, azt mondjuk, és ez elég  a testhez. H abelegondolsz az első tíz év az anyai birtokon, hajtogatás: kenőcsök, végbélkúp, aztán a párbeszéd minimalizálása. Semmi nem kimondható.

*

 november körül

Kölyök vagy, tényleg az, nem a nagyanyád vagyok, míg hűl a szilvalekvár, hogy feleljek érted, csavarogj, szép diófaleveleket gyűtsd, éhesen, csokorba gyűjtve hozzám rohanva, nézd a játékomat. Ismerd el, hogy ügyes vagyok.

-

január hatodika

Vajon a bölcsek mindig az igazak álmát alusszák? Vajon a megmondóemberek Képesek-e nyugaodtan aludni?

*

konyha, nekikészülődve

 

hogy valaki belénknyúl, nyersek vagyunk, tiszták, és valaki azt mondhassa ránk: irány a leves: a helyetek ott!

*

10.30

Túl sok mély magánhangzót használ a magyar. Ezért ilyen a mentalitásunk. Sokkal vidámabb szavakat kéne fölvenni a szinonímiaszótárba.

*

>nincs dátum<

Érdekes. A baszás jól megy.

*

szept. 30

vett bort, két üveggel. (szétmállni milyen az alkohol mustárszín homoktengerében.)

*

*

*

 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

ahogy a vizsgára bezsúfolódva várunk egy folyosón, hogy belépve egy ajtón,, hogy aztán kiömöljön, kifröccsenjen, mittomén, minden: és onnantól kezdve legyen más a felelős.

nem bírok várni nem bírok várni nem bírok várni én nem bírok várni.

bújtasson el! csak bújtasson el.

(hú, és még mennyire az elején vagyok. csontjaim, fogaim épek.)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

tréfás alakunk a kigondolt hóhullásban, körös-körül ez világ pereme: véres a vatta, felitatott küreti mulatság.  mi és változó másunk. Mása mása más-e? Beoltom magam barackfákkal. gyökeret, hogy verjen belém valami. vékonyodik a méhnek szövete, a táguló időalagút. a nullás évek vége. és mi becsavarodunk. muszáj folyton pontosítani a területet?

az, ami kiszakítható, ki is szakad.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ez most mi benned? Ez most egy folyó benned. Ez most egy kéz benned, a folyóban kapkodsz, ez most a kapkodás. Ez most a folyó benned, ez most egy ág. Ez most egy ág benned, benne a folyóban, a folyó is benned, Ez most egy folyó benned, ennek a folyónak a neve fájdalom. Ez most mi benned? Ez most a vér benned, ez most lassan megköt benned. Ez most egy folyó benned, ez most a véred. Ez most a napszak benned, ez most épp lesétál benned, ez most a lesétálás ideje benned. Ez most mi benned? Ez most a nyálkahártya benned, a belek természetes remegése benned, ez most a fájdalom nevű folyó mellett szépen elfér benned. Ez most nem a játék benned, ez most a folyó benned. Ez most még több ág benned, benne a folyóban, benned, a kéz a folyóban, ez most a kapkodás benned, ez most a folyó benned, ez most a folyómeder alja benned, ez a kéz most eltűnőben a folyóban, ez most a folyó magától értetődő örvénye benned. Ez a kéz a folyóban, ez a te kezed benned. Ez most mind jól összekavarodik benned. Ez most a tárgyak karneválja benned. Ez most az élőszövetes tárgyak: úgy mind: vér, nyálkahártya, belek, a kéz karneválja benned. Ez most a folyó benned, ez most a helyszíne a karneválnak benned. Ez most zajos benned. Ez most nem zajos benned. Ez most a folyó benned, a hülye karneváli helyszín benned, egy árva hang nélkül, ez a folyó most elnyeli a hangokat benned. Ez most a folyó különös, tömör sötétje benned. Ez most mi benned? Ez most a folyó lecsapolásának soha el nem készülő terve benned. Ez most a vízerőmű benned, ez most a szív helyett működő alkatrész benned.

Pontszám:

 

 

5 (1)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

vanni van: ősz, rámüvöltött az erkélyen, és letépte sapkám, arcom. az október egét a mesegyárban festik ilyen hitetlenkékre, szeretem, csattog a fogam, csikorog, csettint a nyelv.

kiabálnak szeretett cs.tagjaim, hol a picsában van ez, mér eszed meg előlem azt, adhatnál egy kis pénzt, kérlek, éheztettek majd aztán észre sem veszitek drágáim, lopva fölfalom a nyers húst vasárnap a konyhába, zúgatja a házat a boldog, fehér szív: a mosógép vízköves dobja. levonulok az emeletről, beugrok a játékukba, hogy bírsz ennyit aludni, ne köhögj le, ne igyál bele, add vissza, engedj ide, finom a levesed.

az éjszaka, az éjszaka, az éjszaka bora. és cigányasszonyokkal álmodom, Lada hátsó ülésén szoptattak, barátságosan vett körül a szutykos szoknyák ránca.

Pontszám:

 

 

5 (1)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

- bejegyzés törölve ---

Pontszám:

 

 

5 (2)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

végre orion is megérkezett, bár már napokkal előbb felfedeztem, még a közraktárban, felriadtam hajnalban valamiért, vibrált a szoba, lehet, hogy csak a szomjúság miatt, szóval kis hidegség férkőzött be a takaró alá, fölültem, hogy becsukjam az ablakot, és megláttam, megérkezett, végre ősz, végre felkészülés az útra,

és ezen a hajnalon, sétáltunk N-nel, haza, egyforma hosszú már a hajunk, csak az övé mézszőke, ezért hosszabbnak látszik a sötét pulóveren, ezt ő mondta, s a teraszon ülve elszívtuk a maradék cigiket, fejünk felett az az édes, harapnivaló Tejút, és Orion.

Késekkel álmodtam, és félholddal, leszúrt egy fiú a parton, féltem és kiáltoztam, de senki nem segített, így hát elszaladtam a bicskával a nyakamban, ami nem is fájt és nem is vérzett igazából.

és A szúrás miatt, fontos lenne, ide nekem egy fiút, akinek van nyelvpiercingje, csókolózás céljából.

Pontszám:

 

 

5 (1)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Emlékszem a hideg házra, a lekvárra, a húslevesre. A spájzban is kerestelek, a szekrényben, a karácsonyfadíszek közt, milyen pompával díszítselek föl? A meggyfákat kivágták az ablakaid elől, a hátsó kert évszázados dzsungel. Kékesszürke nap volt, vagy csak a füst? A ruháidat a szomszéd nő kapta, láttam a lehelletünket, szétfagytak a csövek, a porcelánok, szétfagyott ott minden: az út az utcajtóig, a darazsak benne, higanyléptek, nem hallatszódott ugatás sem kintről. Pár óra volt maga a keresgélés, mert izgultam nagyon, hova vitted el, talán a kék kabátodat, milyen évszakok vannak ott, ahova vitted, tószínű szemeid Rozsnai Mari, hova szórtad szét a kis dolgaid, azóta sem találom a receptet az átvirrasztáshoz, az üres, ócska kis éjszakáimhoz lepedőbecsavarva mint aki lázas, ebben a hideg házban vacogok még mindig, izzik a test, mindent kiizzad magából, zúg a tévé és hangyák lepik meg a réseket.

nagyon hiányzol.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

le kéne menni kutyába, de én mégiscsak egy cica vagyok.már a pornóoldalak sem érdekelnek igazán.

Pontszám:

 

 

5 (1)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

A tegnapi házibuliban túl sok fiú volt: hihetetlen, de igaz. és egytől egyig szép szálak.Plusz jézus, ugye, a nyakamban. Nem hittem volna, hogy lesz ilyen is. Ha lenne farkam, most fájna.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!